Eudes Szent János (1601 – 1680)
Eudes Szent János (1601 – 1680)
A) Gyerekkor és hivatás
1. Születése 1601-ben Ri-ben
Eudes János 1601-ben született Ri-ben, egy normandiai (Franciaország) kis faluban. Szüleinek, Eudes Izsáknak és Mártának nem tudott gyermeke lenni. Úgy döntöttek, elmennek egy zarándoklatra, hogy beteljesüljön gyermek utáni vágyuk.
E zarándoklatukat követően 7 gyermekük (3 fiú és 4 lány) születik. Közülük kettő válik híressé. János és François (történész).
János ugyanabban az évben született, mint XIII. Lajos. Franciaország számos konfliktuson van túl. Az elmúlt század látta a katolikusokat és a protestánsokat egymást ölni francia földön (gondoljunk szent Barthélémy-re). Számos háború volt szomszédaikkal (IV. Henrik ideje alatt)… éhezések…
János szülei farmján nő fel. Földművesek, elég jól megy nekik. Jó eredményt ér el az iskolában és szülei úgy döntenek, hogy Caen-ba küldik a jezsuitákhoz tanulmányai folytatására.
2. Jezsuita nevelés és hivatás
János nagyon imádságos gyermek. Tudjuk róla, hogy szabadidejében rendszeresen imádkozott. Egy nap úgy döntött, hogy jegygyűrűt húz egy Szűz Mária szobor ujjára és neki szenteli az életét.
János pap szeretne lenni. Egy jezsuitával különbözteti meg hivatását. Ennek számára kétséget kizáróan János az Istennek szentelt életre hivatott.
János elmegy tehát, hogy apja engedélyét kérje papi hivatásához. Eudes Izsák visszautasítja. Jobban szeretné fiát házasként és szilárd alapokon látni…
De János szívében jelen marad a hívás és vágya hatalmas. Úgy dönt, hogy az atyai tiltás ellenére Párizsba megy.
Alig hagyja el a házat, lova visszautasítja a haladást… János megérti, hogy nem mehet el apja beleegyezése nélkül.
Visszamegy tehát szüleihez, Izsák lábai elé veti magát. Szembesülve fia vágyaival, az apa engedélyét adja, és János úgy dönt, hogy az oratoriánusokhoz lép be Párizsban, 1623-ban.
3. Hivatásának története az oratoriánusoknál
Az oratoriánus papokat Pierre de Bérulle alapította 1611-ben. Ebben az időben volt mit tenni a papok képzését illetően, szemináriumok nem léteztek, és néhány pap nem volt példa a keresztények számára.
A Bérulle alapította Oratórium, amelyikbe Eudes János belép, céljául a papok magasabb szintű képzését tűzte ki, és hogy egy hitelesebb lelki élet felé vezesse őket…
Eudes Jánost a párizsi katedrálisban szentelik pappá 1625-ben.
Kevéssel pappá szentelése után megbetegszik. Nem tudja rögtön belevetni magát küldetésébe. Később örül ennek a hosszú betegségnek, mely egész életére hasznossá vált. Valóban, nem vesztegette az időt és egy egész évet a továbbképzésére, olvasásra, tanulásra szentelt. Ez segítette őt egész életében.
Éppen felépült betegségéből, amikor kapott egy levelet apjától: a pestis felütötte fejét Normandiában és a népnek segítségre van szüksége…
Eudes János úgy dönt, indul: megy, hogy segítse és gondozza a pestiseseket. Azért, hogy ne fertőzze meg az egészségeseket, egy hordót rendez be magának a betegek közelében….
Mindaddig a hordóban lakott, amíg küzdött a betegség ellen, amitől ő megmenekült… számára ilyen közel lenni azokhoz, akik szenvednek, akik kivetettek, papi életének integrált része.
B) Meghatározó fordulat
2. Az irgalmasság választása
Szükséges, hogy értsük az összefüggéseket, amelyek közé Eudes János érkezik…
A francia Egyház Eudes János korában nem a legjobb formában van… vallásháborúk voltak. Sokan vágy nélkül lettek papok és szerzetesek: életük nem összeegyeztethető azzal, amit egy paptól vagy szerzetestől várnánk.
Ráadásul, még akikben hiteles vágy van is Krisztus követése iránt, és hogy pappá legyenek, nem képzettek. Nem tudják, hogyan legyenek papok. Néhányszor még azt sem tudják, hogyan mutassák be a Szentmisét! Nem tudják, mit jelent kereszténynek lenni! Mit von maga után a keresztény élet. Abban a korban kevés kereszténynek volt vagy tudta mi az a Biblia…
Az Egyházon belül ugyanakkor egy új áramlat jelent meg: a janzenizmus. Anélkül, hogy részletesen belemennénk, elmondhatjuk, hogy ez az áramlat a keresztényekre egy nagyon rideg, szigorú életet ró. A kereszténynek ugyanakkor egy erkölcsös, feddhetetlen életet kell élnie. Egy tökéletes, áldozatokkal tele életet.
Eudes Jánost egy időben próbára teszi ez az új út. Kérdőre vonja őt a szóban forgó Isten akarata… Isten azt várja-e tőlünk, hogy tökéletes, hibátlan életet éljünk?
Hosszú ideig hezitál. Egy kicsit idealista és a tökéletesség ideálja vonzza őt.
De lelki életében találkozik az isteni szeretettel és Jézus és Mária szeretettel teli szívével. Ekkor megérti, hogy Isten nem lehet más, mint szeretet, és ha ő csak szeretet, nem lehet csak irgalmas, gyengéd és megbocsátó az ember iránt.
Eudes János ekkor elhatározza, hogy az irgalmasságot választja az életében. Testvéreinek és nővéreinek figyelmét a Jézus és Mária Szívének szeretetére irányítja, a Szívre, ami egy, és ami egészen szereti az embert. A Szív, amely azért van, hogy szeresse az embert és felemelje legmélyebb nyomorúságaiból. Így határozza meg az irgalmasságot: számára Isten az, aki szívébe fogadja a nyomorultak nyomorúságát.
Az ő nyomán Mária Eufrázia úgy idézi az irgalmasságot, mint „az újjáteremtő szeretetet”.
Az eudisták és a Szeretetről nevezett Miasszonyunk Rend felé
Eudes János, ezzel az erős választásával, örömmel veti bele magát küldetésébe. Bejár minden vidéket, prédikál, tanít, „missziókat” szervez azért, hogy megértesse a keresztényekkel keresztségük fontosságát…
Számára a keresztség egy szövetségkötés Isten (Szentháromság) és az ember között. Isten elköteleződik az emberszeretet irányában, és gyermekévé fogadja, és az így létrejött kapcsolatok szintén sérthetetlen szeretetkapcsolatok… bármi vezérelje is az embert, Isten az ő atyja marad és szereti őt.
Ennek a szeretetnek a forrása Jézus és Mária Szíve.
A keresztény válasza, hogy fiúként él. És, mint a fiú, Jézus. Eudes János arra hívja a keresztényeket, hogy Jézus másaként éljenek és járjanak a földön. Mindent annak tekintetében megélni, ahogyan Jézus tenné az ő helyükben…
Szent Pál után a keresztény élet „Már nem én, aki élek, hanem Krisztus él bennem” (Gal. 2,20).
Arra hívja a keresztényt, hogy mondjon le a testi szívéről, ami saját magát állítja a középpontba, és fogadja be életébe Jézus és Mária nagy Szívét. Hogy ez a szív, ez az élet foglalja el benne az egész helyet!
Természetesen ez nem könnyű, ez több, mint egy élet műve, akkor is, ha Isten maga jön, hogy ezt megvalósítsa bennünk szabadságunk mértéke szerint…
Ilyen feltételek között az ember eleshet… de ez nem baj. Isten szeretet.
A missziók végén mindig felajánlja a kiengesztelődés szentségét… a gyónást.
Temérdek gyónó volt!
Eudes János ezeket az instrukciókat adta a vele gyóntató atyáknak: „legyetek, mint egy oroszlán testben, de mint egy bárány a gyóntatószékben”.
Lássuk, hogyan írja:
„Amikor prédikálnak, akkor testben mutatkoznak meg, mindig legyen önöknél… a leghatalmasabb fegyverek és Isten Igéjének legszörnyűbb részei, hogy harcoljanak a bűn ellen általában, és elűzzék és összetörjék a lelkekben. De amikor személyesen beszélnek néhány bűnössel, hogy megtérjenek, kedvesen, méltósággal, türelemmel és szeretettel kell közeledni. Úgy kell tekinteni és gondját viselni minden bűnösnek, mint a sebekkel borított szegény betegeknek, akikhez nagy türelem kell, és soha nem méltatlanul fordulni feléjük.”
A gyóntatót egy okos és türelmes orvoshoz hasonlítja.
Sokat ír. Ma tizenkettő könyvünk van Eudes Jánostól.
Ezeknek a missziói során, sok nőt hallgat meg gyónásban. Erkölcsi nehézségekkel küzdő nőket. Nőket, akik vágynak arra, hogy megváltoztassák az életüket, de akiket a társadalom keményen kitaszított. Házasságon kívüli szexuális kapcsolatban élni ebben a korban egyet jelentett a prostitúcióval… az erkölcs erős volt és a fiatal lányoknak, akiket a „kis erények” hazugának vagy igazának neveztek, esélyük sem volt beilleszkedni vagy visszailleszkedni a társadalomba. Eudes János fogadja őket, meghallgatja és feloldozza őket, de lehetetlen életüket radikálisan megváltoztatni vágyuk ellenében… hogyan tudnának visszailleszkedni a társadalomba, amelyik kizárta őket? Hogyan tudnának „méltósággal” kijönni a prostitúcióból például amikor egyszer már „megbélyegezték” őket, és nincs más eszközük a túlélésre vagy mit enniük?
Egyszer az utcán szólította meg egy Madeleine Lamy nevezetű hölgy, aki így kiáltott felé:
„Hova megy? A templomokba képeket enni? És még azt hiszi, milyen ájtatos! Inkább alapítson egy házat ezeknek a szegény lányoknak!”
Madeleine Lamy befogadott magához néhányat ezen fiatal nők közül, Caen-ban. A ház éppen túl kicsinek bizonyult…
Eudes János hagyta magát megérinteni… több fiatal nő akart válaszolni erre a hívásra. 1641-ben megalakult a Szeretetről nevezett Miasszonyunk Rend. Megnyílt az első „Menedék”. A kongregációt hivatalosan 1666-ban ismerték el és hagyták jóvá Rómában. Ebből a kongregációból születik majd a Jó Pásztor.
Egy másik figyelemreméltó pont Eudes Jánosnál, szilárd képzést biztosítani a papoknak, hogy példaértékű életet élhessenek és segíthessék a keresztényeket életútjukon. Gyűléseket szervez papoknak. De messzebb kell menni, képzőházakat nyitni: a szemináriumokat. Szemináriumot nyitott Párizsban. Kérte az oratoriánusoktól, nyissanak egyet Caen-ban.
Az oratoriánusok visszautasították. Eudes János számára, tudatosan, mégis ott van az Isten akarata. 1643-ban néhány oratoriánus atyával éjszaka elhagyják az Oratóriumot és egészen Douvres la Délivrande-ig mennek. Máriára bízzák magukat. Ez a Jézus és Mária Kongregáció (Eudisták) születése.
Szegénységben élnek. Eudes János folytatja és egészen meg akarja élni ezt a hivatást. Küzd a caen-i szeminárium megnyitásáért. Számos rosszindulattal találkozik, de egy új püspökválasztással, 1653-ban a szeminárium megnyit. Melyből 1669-ben már 6 lesz…
Eudes János folytatja misszióit. Harcol a szegényekért. Beleértve többek között politikai védelmüket (ami sok szenvedést hordoz még számára).
Két alkalommal prédikál XVI. Lajos előtt…
A janzenisták ellenségként kezelik, és vég nélkül rágalmazzák, elvesztését remélve. Eudes János imádkozik, szenved, de folytatja misszióit.
Nagyon sokat ír Mária Szívéről. Nagyon ragaszkodik Máriához. Az Egyház felismeri benne Jézus és Mária Szívének Apostolát. Általa jut el sokak számára Jézus Szívének tisztelete.
augusztus 19-én meghal. A Jézus és Mária Kongregáció a mai napig létezik és aktív. Az Eudisták a papok képzésében (szemináriumokban) és a keresztények képzésében (plébániák, iskolák…) vesznek részt. Jelen vannak a világ számos országában és a kongregáció ma egyre növekszik.
